2011. január 1-től új törvény lép hatályba az anyakönyvi eljárásról, amely a levéltárakban őrzött állami anyakönyvi másodpéldányok kutatására vonatkozó eddigi szabályokat (gyakorlatot) is megváltoztatja.
2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról: 79. § (1) Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött másodpéldányából történő adattovábbításra - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az anyakönyvből történő adattovábbítás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A levéltár által őrzött anyakönyvbe bejegyzett adat megismerésére a közlevéltárakról szóló törvénynek a közlevéltár anyagában történő kutatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ha az anyakönyvi adat keletkezése óta kilencven év eltelt.
A levéltárak az új jogszabály alapján továbbra is teljesítik az utólagos bejegyzések bevezetését az anyakönyvi másodpéldányokba. A jogszabály alapján anyakönyvi adatnak kell tekinteni bármely tény bejegyzését az anyakönyvbe, akár alap-, akár utólagos bejegyzés formájában. Teljes anyakönyvi kötet tehát csak akkor válik 2011. január 1-től kutathatóvá, ha a hivatkozott rendelkezésben foglalt 90 év védelmi idő a benne szereplő legkésőbbi utólagos bejegyzés keletkezése óta is eltelt. Amennyiben az alapbejegyzés óta a védelmi idő eltelt, de az utólagos bejegyzés óta még nem, akkor az adat megismerése csak olyan másolattal teljesülhet, amely az utólagos bejegyzést nem tartalmazza.
Az állami anyakönyvezés 1895-ben kezdődött, és még a legkorábbi születési és házassági anyakönyvekben is nagy valószínűséggel szerepel olyan utólagos bejegyzés (anyakönyvi adat), amely a védelmi időn belül van. Az anyakönyvi kötetek így általában sem eredetiben, sem másolatban nem adhatók a kutatók kezébe az állami anyakönyvezés kezdetétől fogva. Tájékoztatjuk Önöket, hogy a levéltárak anyakönyvi névmutatókkal nem rendelkeznek, azok kizárólag az anyakönyvvezetőknél találhatók meg. Így a levéltárak a 90 évnél régebbi adatok megismerésére irányuló igénynek általában csak abban az esetben tudnak eleget tenni, ha a kutató, illetve igénylő nagy pontossággal be tudja határolni a keresett anyakönyvi esemény helyét és időpontját. A jogszabály alapján a levéltárak másolatot, kivonatot és tájékoztatást sem adhatnak a védelmi időn belül keletkezett anyakönyvi adatokról. Anyakönyvi kivonat az illetékes anyakönyvvezetőnél igényelhető.
2011. január 1-től új törvény lép hatályba az anyakönyvi eljárásról, amely a levéltárakban őrzött állami anyakönyvi másodpéldányok kutatására vonatkozó eddigi szabályokat (gyakorlatot) is megváltoztatja.
2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról: 79. § (1) Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv levéltár által őrzött másodpéldányából történő adattovábbításra - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az anyakönyvből történő adattovábbítás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Üdv.
Ha netán Pásztó, Hasznos, Alsótold, Cserhátszentiván, Álmosd, Bagamér vagy Mezőkövesd településeken akar valaki kutatni, akkor írjon. Egyeztessünk, illetve hátha tudok segíteni.
Éppen csak a topik címében feltett kérdésre nem válaszoltam. Tudnod kellene néhány dolgot az ősökkel kapcsolatban, pl. vallás(ok), legalább 90 évig vissza születési, házassági, halálozási adatok (nem biztos, hogy kell mind). Ugyanis az a helyzet, hogy 90 évnél közelebbi időpontra az állami levéltárak nem adnak adatokat ilyen kutatásokhoz. Nincs viszont ilyen szabály az egyházaknál. Azt tudom, hogy a katolikus és a református egyházaknál nagyon szívesek és segítőkészek. Nem tudom mi van az izraelita egyháznál. (Amikor ez a lehetőség az én esetemben kérdésképpen felmerült, a kutató bácsi egy kicsit szívta a fogát. Persze nem tudom miért. Lehet, nincs neki sem elég tapasztalata, vagy kapcsolata.) Szóval mostmár kimondom, én elég jól megágyaztam adatokkal a kisvállalkozást, az eredmény után azt is gondolhatnám, hogy mégis jobban jártam volna (talán) ha magam járok utána a többi adatnak. Kérdés, hogy időm lett volna-e rá. Azt is mondhatom, hogy igazából csak személyesen lehet jó (elfogadható) eredményeket produkálni. Mert mi van, ha a Debreceni református anyakönyvben n számú Kovács János is született/nősült/halt meg egy adott időszakban. Nem mindig egyszerű.
Az Arcanum kiadónak az alábbi CD-ivel tudok segíteni, persze csak kölcsön alapon:
Kempelen Béla: Magyar nemesi családok
Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzékrendi táblákkal.
Illésy gyűjteméy. A Magyar Országos Levéltár családtörténeti cédulagyűjteménye
Ha gondolod, meg tudom adni egy kisvállalkozás adatait is, akik levéltáros idős bácsikból álltak össze, és családfa kutatással foglalkoznak. De ezt csak akkor, ha elmondhatom a velük kapcsolatos saját tapasztalataimat, mert sem + sem - reklámot nem akarok csinálnyi nekik, téged sem szeretnélek buzdítani, vagy visszatartani.
Volna még tapasztalatom, de nem terhelném vele a topikot.
Ha ez az elkártyázás nem az ősködben esett meg, akkor kezdjed az Országos Széchényi Könyvtárban vagy valamelyik hasonló nagykönyvtárban. Nemesi almanachok is segítenek, plusz az 1896-os millenniumkor kiadták az összes megye "mit kell tudni...?"-ját, benne a települések leírásával, birtokosok adataival. 1947-ig (?) rendszeresen megjelentek aztán a megyei ismertetők, bennük temérdek hasznos adat pl. az elkártyázott falvakról. (Az OSZK-ban ezek szabadpolcosak.) Ha már tudod, pontosan mit (kit) keresel, akkor gyöhet a levéltár, anyakönyvek, birtokpapírok, miegyéb. Kérdés: nagymamánál nincsenek meg az obligát negyvenes évekbeli anyakönyvi kivonatok? (Lásd: zsidótörvények.) Abból négy-öt nemzedéket visszavezethetnél.
Tehat: nemesi szarmazasu vagyok, de semmit sem tudok a csaladrol, mert huzos a csalad...
(Az egyik osom mindent elkartyazott, 4-5 falut is egy este!)
A birtok Zala megyeben volt, gondolom ott kell kutakodnom. De hova menjek??? Anyakonyv, ilyesmi...
Tapasztalat, tanacs?
