Az utcai harcos

Terry Tsuguri egy igazi kíméletlen anyab*szó. Erre nincsen jobb szó, ő egy könyörtelen zsoldos aki nem vacakol és elhisszük neki hogy minden cicázás nélkül beleköpne a tüdődbe.

Aki nem tudná hogy mi ez a film, annak elárulom hogy Sonny Chiba a főszereplője és aki nem lenne tisztában azzal hogy ki az a Sonny Chiba, az nézze meg a Kill Bill-t, és figyelje a fickót aki Hattori Hanzót alakítja. Mert ő Sonny Chiba és ő ennek a filmnek a főszereplője. Terry-t játssza ebben a ’74-es klasszikusban, egy fickót aki elvállal mindenféle piszkos melót. A film elején papnak álcázva bemegy a börtönbe hogy kiszabadítson egy rabot aki halálsoron van. Elkezdenek verekedni egymással, majd Terry egy speckós ütéssel kómába ejti a fickót. Ezután összetűzésbe keveredik a férfi testvéreivel, az egyiket megöli (pontosabban kiesik az ablakon és szétloccsan az agyveleje szegény csókának). Ennek tetejébe aztán balhézni kezd a maffiával, amit ő rohadtul nem csipázik. Ki akarják nyírni Terry-t de ő persze ezt nem hagyja annyiban és a maga brutális, barbár módján pontot igyekszik rakni az ügy végére.

Az Utcai harcos egy mocskosul brutális, hardcore karatefilm ami kicsit beint a Bruce Lee-hagyománynak. Sonny Chiba messze áll Bruce Lee-től. Sonny egy igazi állat, ha kell akkor puszta kézzel kitépi ellenfele torkát (igenigen, nem Rambo volt az első aki torkot tépett) és még kasztrál is. Könyörtelenül és teketóriázás nélkül keresztül hajt mindenkin, de tiszteletben tartja a megbízását, miszerint egy lányt kell megvédenie a maffiától. Az akciók remekül megkoreografáltak, kielégítenek mindenfajta igényt, a műfaj rajongói megtalálhatják számításukat, olyan bunyókat láthatunk itt amiket ma már nem és persze maga Chiba is olyan figura akit senki máshoz nem lehet hasonlítani. Ránézel és tudod hogy konkrét csávó. Van neki egy társa is aki mos és főz rá meg néha besegít, a film egy részén azonban kvázi elárulja őt (pontosabban a megbízót árulja el, ezzel megmentve Terry-t de neki ez nem tetszik és kiadja a fickó útját), és van egy olyan mocskos szokása hogy baromi erőszakosan ráveti magát a női szereplőkre és lesmárolja azokat ezzel bemutatva hogy ki az úr a háznál.

A film végén persze Terry már becsületesebb útra lép de még ekkor sem hazudtolja meg magát, brutális módon végez mindenkivel aki csak elébe kerül majd végre párbajozik a film elején látható fickóval akit megmentett a kivégzéstől. A párbaj klasszikus, esőben, viharban zajlódik és átkozottul hangulatos. Terry még egy golyóval a hátában és szúrással a szíve környékén is győzelmet arat, és aki ezek után is kételkedik abban hogy mekkora arc ez az ember, az hülye.

Még valamit érdemes kiemelni, és az pedig a főcímzene. Annyira klasszikus, annyira fülbemászó, muszáj imádni. Illik a filmhez.

Szóval aki valami jófajta vérengzős, durvulós karatéra vágyik, az nézze meg feltétlen.